Passzívház tervezés

Minden ember célja olyan otthon megteremtése, amely

• minden benne élőnek a családi fészket jelenti
• biztonságot nyújt az egész család részére
• hosszútávon, akár több generáción keresztül, érték marad
• megfelelő ár/érték arányú
• alacsony fenntartási költséggel rendelkezik
• a környezetre gyakorolt hatása a lehető legkisebb mértékű
• megfelel a kor technológiai elvárásainak és képes befogadni az új technológiákat.

Az említett feltételek fontossági sorrendje minden építtető esetében más, viszont a folyamatosan növekvő energia árak és a környezet megóvása előtérbe helyezték az energiatakarékosságot.

Az energiatakarékos épületek esetében több jól csengő elnevezéssel találkozhattunk már, ilyen például a nulla energiaszintű épület, az aktív ház vagy a legismertebb a passzívház. Fontos megjegyezni, hogy az elnevezések nem építési technológiákat takarnak, hanem minden esetben egy energetikai kategóriáról beszélünk. A megfeleléshez a kategóriához tartozó minősítési rendszert kell alkalmaznunk.

A passzívház esetében egy komplett folyamat került kidolgozásra, amely az épület tervezésétől egészen az épület átadásáig végig kíséri a teljes beruházást.

De mi is a passzívház?

A passzívház szabványt 1996-ban a németországi Darmstadban dolgozták ki, a kísérleti jelleggel már megépült házakon végzett mérések alapján. A folyamatos fejlesztések és kutatásokhoz létrehozták a Passzívház Intézetet (Passivhaus Institut), alapítója és vezetője Prof. Dr. Wolfgang Feist.

A passzívházak legfontosabb energetikai követelményértékei:

• Q_f < 15 kWh/m²a, vagyis az éves fűtési energiaigény kisebb 15 kWh/m²-nél
• q₅₀ < 0,6 1/h, vagyis egy óra alatt és 50 Pa nyomáskülönbség mellett, az épület teljes belső nettó térfogatának maximum 60%-a távozhat kontrolálatlanul (természetes filtárcióval)
• Q_öp < 120 kWh/m² a, vagyis az épület teljes éves primer energiaigénye nem lehet több, mint 120 kWh/m²

Passzívház építés

A követelmények mellé számos ajánlás társul. Ilyen például a szerkezetek hőátbocsátási tényezője, melynek célértéke 0,1 W/m²K vagy a minimum 75%-os hővisszanyerős szellőztetőrendszer alkalmazása. Az ajánlások betartásával nagyban megkönnyítjük a passzívház szint elérését.

A minősítési rendszerhez társul egy MS Excel alapú program, az energetikai tervezés számítási eszköze, a PHPP. A program alapján kell meghatározni az épület hőszigetelését és energiafogyasztását. A számításokban figyelembe kell venni az épületbe beépítésre kerülő gépészeti berendezéseket és az összes elektromos fogyasztót.

Mivel az épület szerkezetein keresztül minimális hőveszteség fog jelentkezni, ezért az épület fűtési energiaigényében jelentős szerepe lesz a filtrációs veszteségnek (a természetes levegőáramlás által okozott hőveszteség). A filtrációs hőveszteség kordában tartására magas légtömörségű épületet kell készítenünk, erre vonatkozott a q50<0,6 1/h követelményérték. Pontos meghatározása csak mérés alapján lehetséges, erre szolgál a Blower-Door teszt (légtömörségi teszt). A légtömörség mérés során tudjuk mérni az áramló levegő mennyiségét, továbbá megkereshetjük és javíthatjuk a tömítetlen helyeket.

Az előzőekben látható, hogy a passzívház építés összetett folyamat, precíz munkavégzést és gyakorlott tervezői csapatot igényel. Fontos a folyamatos műszaki ellenőrzés és a megfelelő anyagok használata. Az alkalmazott technológiák kiválasztásához nagy segítséget nyújt az német Intézet, hiszen nem csak az épületek kaphatnak passzívház minősítést, hanem a beépítésre kerülő termékek is. Külön adatbankot hozott létre a Passivhaus Institut, az általuk minősített és beépítésre javasolt termékekre.

További hasznos információk

Klimatizálás passzívházakban

Alapesetben nem szükséges klímát beszerelni az épületbe, előfordulhat azonban, hogy a körülmények olyanok, hogy a nagy melegben érdemes egy kisebb teljesítményű készüléket – vésztartalék gyanánt – telepíteni.

Ami miatt hasznos lehet egy légkondicionáló az az, hogy sok típus nem csak hűtésre, hanem fűtésre is képes, amelyet a hagyományos ingatlanokban kiegészítő fűtésként, az alacsony energiafogyasztású, illetve passzívházakban viszont fokozott hatékonysággal lehet fűtőrendszerként használni.