Az energia hatékony épületekben nagy százalékában találkozunk légtechnikával, amit elsősorban az energetikában játszott szerepe indokol. Viszont további szempontokat is figyelembe kell vennünk, melyek a következőek:

Friss levegő biztosítása légtechnika segítségével

Az egészséges emberi szervezet számára szükséges levegő mennyiséget folyamatosan biztosítani kell, ellenkező esetben rossz közérzettel és koncentrációs zavarokkal szembesülhetünk. Ennek oka, hogy a levegőben lévő széndioxid (CO₂) feldúsul. Gyakorlatban ez ablaknyitással, majd átszellőztetéssel ellensúlyozható, viszont nincs lehetőségünk ezt naponta többszöri megismételni. Téli időszakban válik tarthatatlanná ez az állapot, hiszen a nagy hidegben nem szánjuk rá magunkat a külső hideg levegő bejutatására. Hagyományos épületeknél ez kevésbé gond, mivel a szerkezetek tömítetlenségéből kifolyólag nagy a természetes filtráció (természetes légáramlás a külső és belső tér között). Más házaknál, mint a jól szigetelt, légtömör modern házaknál „sajnos” ez nem várható el, így valamilyen megoldást kell találnunk a friss levegő épületbe jutatására. A légtechnika rendszerek folyamatosan szabályozott módon hidalják át a szellőztetés problémakörét. Amennyiben csak frisslevegő biztosítása a célunk, egyszerűen csak szellőztető rendszerekről beszélünk. Alkalmazássukkal minden helyiségben rendelkezésre áll a jó közérzethez elengedhetetlen, alacsony CO₂ tartalmú friss levegő.

Légtechnikával csökken a porterhelés

Házimunka velejárója a felgyülemlett por eltakarítása, hetente akár több alkalommal. A régi „ablakot kitárom” módszer esetében a beáramló külső levegőben található porszennyeződés kellemetlen lakótárssá válik otthonunkban. Mindez megakadályozható, ha a szellőztetést egy szűrőn keresztül végezzük, erre lehetőséget ad minden szellőztetőrendszer. Ezekben a rendszerekben minden esetben egy szűrőelem kerül elhelyezésre, amely a levegőben lévő szennyeződéseket elsősorban port, hivatott kiszűrni. Hatékonyságukat tekintve különböző sűrűségű szűrök állnak rendelkezésre, a levegő felhasználásától függően. A lakóépületekben egyre előtérbe kerül a pollenszűrők alkalmazás, melyek csökkentik az allergiában szenvedők megpróbáltatásait.

Összességében nézve tisztább, egészségesebb levegő állhat rendelkezésünkre otthonunkban a szellőztetőrendszerek alkalmazásával.

A légtechnika segít az épület szerkezet állag megóvásában

Hagyományos épületeknél gyakran találkozhatunk nedves, rosszabb esetben penészes, gombás falakkal, sarkokkal. A kiváltó okok általában a nem megfelelő épületszerkezet kialakításban keresendőek. Temérdek csodaszert találunk például a kellemetlen penész eltüntetésére, de használatuk többnyire csak ideiglenes megoldást eredményez. A bajok kialakulásában jelentős szerepet játszik a helyiség páratartalma, mivel a levegőben lévő pára kicsapódik a hideg felületre, ezzel létrehozva a penészképződés ideális körülményeit. A mesterséges szellőztetés egyik legfőbb előnye, hogy a folyamatos légmozgás az épületben keletkező párát elszállítja, lecsökkentve a penész kialakulásának lehetőségét. Fontos, hogy elkerüljük a penészfoltok és gombák megtelepedését, melyek egészségtelen spórákkal áraszthatják el békés otthonunkat!

Komfortnövelés légtechnikai megoldásokkal

Az előzőekben taglalt szempontok mellett az emberi komfort tényezőt is meg kell említenünk. Technikai fejlődésünk mozgatórugója a közérzet jobbítása, a kényelem növelése, az élet könnyítése. A szellőztető rendszerek használatával otthonunk komfortszintjét növeljük, a folyamatos friss levegő biztosításával, energia megtakarítást eredményezve, pormentesen, huzat- és zajhatás nélkül.

Légtechika segítségével a levegő CO2 tartalma is szabályozható

Általában a lakó épületek különböző funkciójú helyiségekből állnak össze, melyekben eltérő szennyező anyagok keletkeznek. A két legismertebb szennyező anyag a CO2 (szén-dioxid) és a levegő víztartalma (páratartalma).

A belső levegő CO2 tartalma, az épületben tartózkodó emberek ki- és belégzésével változik. Max von Pettenkofer (1819-1901) tantermi mérések alapján jött rá, hogy komoly hatást gyakorol az emberi közérzetre a levegőben lévő CO2 tartalom változása. Ennek megállapításához folyamatosan mérte egy tanteremben levegőjében található szén-dioxid mennyiségét.

A levegő CO2 tartalmát ppm-ben mérjük. A tiszta levegőben átlagosan 360 ppm (= 0,036 tf% térfogatszázalék) mennyiségű szén-dioxid található, városokban gyakran a 470 ppm-et is eléri.

A CO2 tartalom emberre gyakorolt élettani hatásai:

• 1.000 ppm „A jó levegő” határa, Pettenkofer számnak is hívjuk
• 25.000 ppm Nincs még jelentős élettani hatása.
• 30.000 ppm Erős, mély légzés
• 40.000 ppm Órákon át fejfájást, fülzúgást, szívdobogást, szédülést, pszichikai izgalmat okoz
• 50.000 ppm 0,5 – 1 alatt halált okozhat
• 80.000 – 100.000 ppm Azonnali halál

25.000 ppm-nél “Nincs még jelentős élettani hatás” ami nem azt jelenti, hogy nincs hatással közérzetünkre, teherbírásunkra. Mára gyakorlati tapasztalatok is bizonyítják, hogy egy iskolai osztályteremben jelentős teljesítménykülönbség mérhető a hagyományos szellőztetés nélküli és a „A jó levegő”-t használó diákok között.